foto1
Rábavidék csodálatos tájai...
foto1
Kilátó az őrségi tájra...
foto1
Egy elfeledett szénaforgató...
foto1
Az igazi falusi vacsora...
foto1
Barangolás az erdőben...
Tel. +36-20/588-9540
vasfalutur@gmail.com

Falusi Turizmus

Vas Megyei Szövetsége

Vas megye falvai, községei

A - Cs

Acsád Bajánsenye Bögöt Bozzai Csákánydoroszló
Alsószölnök Balogunyom Bögöte Bük Csánig
Alsóújlak Bejcgyertyános Boba Bucsu Csehi
Andrásfa Bérbaltavár Borgáta Cák Csehimindszent
Apátistvánfalva Bozsok Chernelházadamonya Csempeszkopács
Alsószölnök címere

A Rába-vidéki szlovénség őshonos nemzeti kisebbség a mai lakóhelyén, őseik a VI. században érkeztek mai szállásterületükre, megtelepedésük megelőzi a magyar államalakulat létrejöttét. Az oklevelek először 1378-ban említik Felsőszölnökkel együtt. Nevének szlovén jelentése: áttelepülő, ami arra utal, hogy az ősök szervezett telepítés révén találták meg lakóhelyüket. Az Ausztriában eredő Rába folyó Alsószölnöknél lép Magyarország területére.
Területe az Őrségi Nemzeti Park illetve a határon átnyúló Őrség-Raab-Goricko Natúrpark részeként fokozott természetvédelem alatt áll. Sok ritka növény található környékén, gombákban gazdag terület. Az itt élők évszázadokon át szinte kizárólag földműveléssel, állattenyésztéssel, kézművesiparral foglalkoztak, alacsony jövedelmüket idénymunkával egészítették ki. A gyümölcstermesztés kultúrája említést érdemel. A részben szórvány, részben utcás település házai a Rába partján elterülő völgyben és a dombok oldalába épültek.

Bővebben...

Alsóújlak címere

Alsóújlak község Vas megyében, a Vasvári kistérség területén található, Budapesttől 208, a megyeszékhelytől, Szombathelytől 28, Vasvártól 6 km-re fekszik. A község területén halad át a 8. számú I. rendű főút, mely biztosítja a gyors és egyszerű elérhetőséget mind Rábafüzes (Ausztria), mind Székesfehérvár (Budapest) irányából.
A települést körülölelő erdők és más zöldfelületek biztosítják a település tiszta levegőjét.

A község első okleveles említése már jelentős települést sejtet a XIV. századtól.
A község név története: 1322 Wylak, 1358 Vyulak, 1395 Wylak, 1588 Vyulak, 1615 UjlakAlsóújlak jelenlegi nevét 1875. évben vette fel.

Alsóújlakon a Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet kiemelkedő értékű élőhely együttese az Alsóújlaki kockásliliomos, mely faj gazdag láprét a Csörnöc árterén, sűrű kockásliliom állománnyal.

A község területén található országos jelentőségű védett természeti területek a védett lápok, az országos ökológiai hálózat és a Csörnöc-menti tájvédelmi körzet területei.

Bővebben...

Apátistvánfalva címere

A szlovén vidék központi fekvésű települése, amely a III. Béla király által alapított szentgotthárdi cisztercita apátság birtokán jött létre, s amelynek a XIX. század közepéig jobbágyai is voltak. Oklevelek először 1350-ben említik a falut. Lakosai döntően szlovén anyanyelvűek. A XIX. század végén Istvánfalu és Börgölin egyesítésével jött létre.
Temploma 1786-ban épült, védőszentje, s egyben a falu névadója, Harding Szent István cisztercita apát. Nagy erdőségek ölelik körbe a szép fekvésű, jó klimatikus adottságokkal és vendégfogadási lehetőségekkel rendelkező települést. Erős a hagyományőrzés és a szlovén nyelv megtartásának az igénye is.

Bővebben...

Bajánsenye címere

Őriszentpéter után, Szlovénia felé utazva található Bajánsenye, amely 4 apró őrségi település: Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány összevonásával jött létre. A falu hosszan nyúlik el a Kerka völgyében, a hajdani szeres település szerkezete már a múlté, utcás településsé változott.
Kiemelten védett épülete a falu közepén található református templom, amelyet 1821-ben szenteltek fel. Felépülte Senyeháza lelkes reformátusainak köszönhető, melyet a gyülekezet ismert presbitere, Nemesnépi Zakál György is szorgalmazott. Személyében az Őrség első tudományos igényű leíróját tiszteli az utókor, akit megválasztottak az „Őrség őrnagya” tisztségre is. A templom díszkapuja és a szószék

Bővebben...

Bozsok címere

A kéklő Írottkő alatt szelíden bújik meg a határszéli kis falu, Bozsok. A településnek a római korban stratégiai szerepe volt, innét indult a Saváriát friss vízzel ellátó vezeték egyik ága. Első írásbeli említése 1279-ből származik, Villa Bosuk néven, ekkor Szent-Vid várához tartozott. Számos patináns múltú család birtokolta /Németújváriak, Garaiak, Bornemisszák, a XVII. század elejétől a Batthyány család és a Sibrik család/. A településen épült kastélyok története is szorosan összefonódik ez utóbbi két család történetével. A Sibrik kastélyt egészen a XX. század elejéig a névadó család birtokolta. A XVI-XVII.

Bővebben...

Cák címere

A Kőszegi-hegység lábánál, Kőszeg szomszédságában megbúvó hegyaljai település. 1279-ben már írásos formában említik Villa Chak néven, későbbiekben hasonló helységnév-változatok is előfordulnak. A falut a XIII-XIV. században a Németújváriak birtokolták, előbb Szent Vid vára, majd Rohonc tartozékaként. A faluban virágzó szőlőtermelés folyt a XIX. század végéig, de a filoxéra-járvány elpusztította. Helyükre nagy kiterjedésű gesztenyéseket és gyümölcsösöket telepítettek. Vidékén ezután vált jelentőssé ma is fontos szelídgesztenye-termesztés és értékesítés.
A község temploma 1894-ben épült Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján. Eredetileg egyutcás, szalagtelkes település, képe mára kissé megváltozott, a házak javarészt az egykor helyben bányászott

Bővebben...

Csehimindszent címere

A község Vas megye déli részén, a Hegyháton, változatos domborzatú tájon fekszik, a Zala folyó vízgyűjtőjén. Igazgatási területe észak-déli irányban hosszan elnyúlik, így azt érinti a 8-as főút is. A település megközelíthető közúton: Budapest felől a 8-as úton Jánosháza és Hosszúpereszteg után 10 km-rel déli irányban lekanyarodunk, innen kb. 8 km a Csehi felé vezető úton. A falu lakott területe az egykori Katonák útjától délre fekszik a Széplaki-patak völgyében.
Csehimindszent út menti település, azaz úti falu. A belterülettől leszakadva, önállóan fejlődött

Bővebben...

Csipkerek címere

Csipkerek község Vas megye délkeleti részén helyezkedik el. A Rába és a Zala folyók vízválasztójától délre a Zala folyó és így a Balaton vízgyűjtőjén található. A Vasi Hegyhát tájegységhez tartozik, annak déli lankáin terül el. Két patak, a Kucor és a Széplaki patak a terület közvetlen vízgyűjtői, melyek völgyei a község területét észak-dél irányban átszelik. A patakok a község területéről erednek, ezen szakaszok állandó vízfolyással nem rendelkeznek,gyakorlatilag fő vízgyűjtő árokként működnek.
Közlekedésileg a 8-as számú országos főúthoz kapcsolódik. Északi külterületi részét a főút átszeli, míg a falu a főúttól délre helyezkedik el. A falun a Zalabér-Kám közötti 7359. számú összekötő út halad át észak-dél irányban. Vasúti összeköttetése nincs.

Bővebben...

Gencsapáti címere

A község a szombathelyi kistérség egyik legdinamikusabban fejlődő települése, amely 1943-ban Nagygencs /korábban Németgencs/ és Gyöngyösapáti egyesítéséből keletkezett. A római korban Savaria elővárosa lehetett, erre utalnak az előkerült épület és vízvezeték-maradványok, valamint az az oszloptöredék, amelyet a későbbi néphagyomány „Ördögkőnek” nevezett el.
Nagygencset először az 1288-ban kelt oklevél említi „Villa Gench” néven. Birtokosai között megtalálható a Garai, a Jurisich, a Nádasdy, a Széchi és az Eszterházy család is. A gótikus eredetű plébániatemplomát 1880-ban építették át háromhajóssá, eklektikus stílusban. Gyöngyösapátit 1328-ban említi egy

Bővebben...

Hegyháthodász címere

Az alig kétszáz fős település Vas és Zala megye határán fekszik, történelméről kevés adat áll rendelkezésre. A település határából előkerült tárgyi emlékek bizonyítják, hogy a római megszállás alatt virágzó élet folyt e vidéken. A magyarok csak jóval a honfoglalás után, Szent István idejében telepedtek meg. A Héder nemzetség tekinthető Hodász létrehozójának. A „hodász” foglalkozásnév, mely arra utal, hogy legkorábbi lakosai hódvadászok voltak, akik a XI. században a vasvári ispánsági központ körül letelepedett szolganépek közé tartoztak. A Hodász nevű település első fennmaradt okleveles említése 1221-ből ismert. Kezdettől fogva fontos közlekedési utak mentén feküdt, a település határában futott „Katonák útja”. A középkori faluhatár is hozzá igazodott.

Bővebben...

Kercaszomor címere

Az Őrség legrégebbi települései közé tartozó Kercza és Szomoróc egyesítésével jött létre. Őriszentpétertől néhány km-re, délnyugati irányban a Kerka-patak völgyében 5 km hosszan nyújtózik el a régmúltjára és újabbkori történelmére egyaránt büszke település. A 260 lelkes kis falu sokáig ún. zsákfaluként volt ismert, közvetlen a magyar-szlovén határ mentén. Főutcája ma is egyenesen Szlovéniába vezet. Különleges földrajzi elhelyezkedésével, határontúli, kitűnő jószomszédi kapcsolataival, (Kapornak, Domonkosfa, Szerdahely, Hodos, Salovci, Moravske Toplice), gyönyörű természeti környezetével és egyre népszerűbb saját helyi programjaival vált mára az Őrség egyik legérdekesebb településévé.

Bővebben...

  • Karát-lak
    9813 Gersekarát ...
  • Gereben Vill..
    9726 Velem Gesztenyés ...
  • Anna Vendég..
    9799 Szentpéterfa,
  • Bozsoki Pihe..
    9727 Bozsok Rákóczi ...
  • Levendula Ve..
    9542 Nemeskocs,
  • Csurgóparti..
    9842 Alsóújlak,
  • Olívia vend..
    9915.Nádasd,Petőfi ...
  • Bogár vend..
    9941 Őriszentpéter ...

Legújabb szállások

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Szállás kereső

Bejelentkezés

Látogató számláló

0.png0.png2.png2.png0.png3.png9.png
Mai látogatók32
Tegnapi látogatók58
E heti látogatók165
Havi látogatók1007
Összes22039

A Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetség weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.