foto1
Rábavidék csodálatos tájai...
foto1
Kilátó az őrségi tájra...
foto1
Egy elfeledett szénaforgató...
foto1
Az igazi falusi vacsora...
foto1
Barangolás az erdőben...
Tel. +36-20/588-9540
vasfalutur@gmail.com

Falusi Turizmus

Vas Megyei Szövetsége

Vas megye falvai, községei

A - Cs

Acsád Bajánsenye Bögöt Bozzai Csákánydoroszló
Alsószölnök Balogunyom Bögöte Bük Csánig
Alsóújlak Bejcgyertyános Boba Bucsu Csehi
Andrásfa Bérbaltavár Borgáta Cák Csehimindszent
Apátistvánfalva Bozsok Chernelházadamonya Csempeszkopács

Az Őrség legrégebbi települései közé tartozó Kercza és Szomoróc egyesítésével jött létre. Őriszentpétertől néhány km-re, délnyugati irányban a Kerka-patak völgyében 5 km hosszan nyújtózik el a régmúltjára és újabbkori történelmére egyaránt büszke település. A 260 lelkes kis falu sokáig ún. zsákfaluként volt ismert, közvetlen a magyar-szlovén határ mentén. Főutcája ma is egyenesen Szlovéniába vezet. Különleges földrajzi elhelyezkedésével, határontúli, kitűnő jószomszédi kapcsolataival, (Kapornak, Domonkosfa, Szerdahely, Hodos, Salovci, Moravske Toplice), gyönyörű természeti környezetével és egyre népszerűbb saját helyi programjaival vált mára az Őrség egyik legérdekesebb településévé.

Első okleveles említése 1208-ból származik, ekkor már állt határában a Szent Vencel templom, mely Vasvármegye legrégebbi falusi kőtemploma, az Őrség legrégibb plébánia temploma volt, de 18. században megsemmisült. A Pusztatemető nevű helyen, a dombtetőn az ősi templom sánccal körbevett helye ma is megtalálható. Az Eörségh tanösvényen sétálva jutunk el a régmúlt eme egyedülálló emlékhelyéhez. A reformáció térhódításakor a falu a református őrségi települések központja is volt. Református temploma 1788-ban épült, katolikus templomát 1834-ben szentelték fel. A falu másik nevezetessége a szomoróci református harangláb, amely 1877-ben épült. Egy ágasos tornyában felirat ékesíti a harangot, mely emlékeztet Kercza és Szomoróc lakosságának és az itt állomásozó magyar határőrségnek bátor, fegyveres helytállására, akik – ha rövid időre is, de sikerrel szálltak szembe 1920-ban a szerb-horvát-szlovén királyság csapataival. Ennek eredményeként 1922. február 9-től Szomoróc újra Magyarországhoz tartozhatott. A visszatérés napját a két világháború közti időszakban minden esztendőben megünnepelték. A helyi lakosság hősies helytállását ma is őrzi a nemzeti emlékezet. A trianoni békediktátum területkövetelőivel való eredményes szembeszállásért 2002-ben Kercaszomor megkapta a „Vas megye legbátrabb települése” címet, 2008-ban az Országgyűlés törvénybe iktatta, hogy hősi helytállásáért viselheti a „Legbátrabb falu” /Communitas Fortissima/ címet. A Magyarországhoz való visszatérés napját immár újból méltó módon ünnepelheti a faluközösség. A bátraknak emelt mai jelkép, a helyben élő Szervátiusz Tibor szobrászművész Életfa c. alkotása.

Az őrségi természetvédelmi útvonalak közül több is érinti a falut és környezetét. A tanösvényeket járva a patakok, rétek és erdők sokszínű növény és állatvilága figyelhető meg. A Fürge cselle tanösvény mentén a gazdag, ma már védett lepkefaunában is gyönyörködhet a túrázó. A községet érinti a Rockenbauer Pál dél-dunántúli kék túra, a Szent Márton gyalogos túraút (Via Sancti Martini); és a Vasfüggöny turistaútvonal. Néhány különös alakú sökfa-fejfa /süvegfa/ is található még régi temetőjében, amelyeket a református hívőknek állítottak.

Történelmi emlékei mellett a hétköznapi élethez, a mindennapok kultúrájához kapcsolódó szokások, hagyományok megtartása, felújítása is fontos a falu számára. Így az aratónapok és bemutatók, a falunapi „Hajdinafesztivál”, Szent Vencel napjának megünneplése. Az évente augusztusban megrendezett őrségi „Hétrétország - a szerek és porták fesztiválja” alkalmával több kercaszomori nyitott porta is várja vendégeit. Szervátiusz István házához pl. az út mellett kiállított növényi ornamentikás és hagyományos kályhacsempékből rögtönzött utcai kiállítást követve jutunk. Az alkotóművészek számára is ideális hely a csendes, nyolcszáz éves falu. Nem véletlenül kötődik ide (és egy százéves boronaházhoz) Kézdi Anna fotóművész, vagy a Hétrét népzenei együttes. Pongrácz Sándor portáján a régi paraszti világ eszközei ismerhetők meg. Tájékoztatást és kóstolót is kaphat minden érdeklődő a hajdina feldolgozásából és a belőle készült ételekből. Soós Ferenc fesztivál idején a Tönköly - portán fogadja vendégeit. A több hektáros öko-gazdaságban tönkölybúzát, rozsot és más gabonát, zöldséget, gyümölcsöt termelnek. A pelyvát pedig párnák készítésére használják.

Az őrök földjén egy kicsiny, de rendkívül érdekes világba „őrzők és bátrak” mai utódai várják szeretettel a faluba látogatókat.

  • Kopácsi Fü..
    9764 Csempeszkopács,
  • Olívia vend..
    9915.Nádasd,Petőfi ...
  • Anna Vendég..
    9799 Szentpéterfa,
  • Karát-lak
    9813 Gersekarát ...
  • Gereben Vill..
    9726 Velem Gesztenyés ...
  • Patakparti A..
    9727 Bozsok, Rákóczi ...
  • Bozsoki Pihe..
    9727 Bozsok Rákóczi ...
  • Tücsöktany..
    9982 Kétvölgy ...

Legújabb szállások

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Szállás kereső

Bejelentkezés

Látogató számláló

0.png0.png2.png4.png5.png1.png2.png
Mai látogatók3
Tegnapi látogatók47
E heti látogatók129
Havi látogatók520
Összes24512

A Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetség weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.