foto1
Rábavidék csodálatos tájai...
foto1
Kilátó az őrségi tájra...
foto1
Egy elfeledett szénaforgató...
foto1
Az igazi falusi vacsora...
foto1
Barangolás az erdőben...
Tel. +36-20/588-9540
vasfalutur@gmail.com

Falusi Turizmus

Vas Megyei Szövetsége

Vas megye falvai, községei

A - Cs

Acsád Bajánsenye Bögöt Bozzai Csákánydoroszló
Alsószölnök Balogunyom Bögöte Bük Csánig
Alsóújlak Bejcgyertyános Boba Bucsu Csehi
Andrásfa Bérbaltavár Borgáta Cák Csehimindszent
Apátistvánfalva Bozsok Chernelházadamonya Csempeszkopács
Kétvölgy címere

A település Permise és Ritkaháza egyesítésével jött létre, eme kettősségét jelzi a település jellege és szlovén elnevezése is /Verica-Ritkarovci/. Permiséről és Ritkaházáról 1387-ből maradtak fenn írásos említések Perbese és Mechnuk néven /utóbbit 1645-től hívják Ritkarócznak/. A szentgotthárdi cisztercita szerzetesek földjeinek művelésére Murán túlról és Stájerföldről szlovén parasztokat telepítettek be, a lakosság az apátság majorjaiból hozta létre azokat a településeket, amelyek a Vendvidéken máig fennmaradtak. A két falu sokáig a dobrai vár uradalmának része volt. Permise a XVI. századtól három évszázadon át a szentgotthárdi uradalomhoz tartozott,

Bővebben...

Lukácsháza címere

Kőszeg és Szombathely között félúton urbanizált település képe tárul az utazó elé. A kellemes, szubalpin klímájú, szép fekvésű település Lukácsháza. A mai község, Lukácsháza, Kiscsömöte és Nagycsömöte falurészekből egyesült. A község lakóinak száma meghaladja az 1000 főt. A magyar átlagnál fejlettebb falu, gazdagodó infrastruktúrával és munkalehetőségekkel. Igazgatási és kulturális központ.

A község határában kelta, római és avar-kori leletek kerültek elő a régészeti feltáró munka

Bővebben...

Mikosszéplak címere

A Vasi Hegyháton megbúvó, 360 lelkes vadregényes erdők övezte falu a 8-as főútról könnyen megközelíthető. A nevében szerepelő Széplak szó (kora középkori írásmódban "Szyplek") földesúri lakóhelyet, udvarházat jelent. A XVIII. századtól a bárói rangot viselő Mikos család volt a település birtokosa, akik saját nevükkel toldották meg a község középkori nevét.
A falu környezetében található erdőségekben ma is gazdag vadállomány él, az apróvadak mellett, főként szarvasok, őzek. A vadászok, természetbarátok, bakancsos turisták mellett a horgászok és a nyugalmas, tiszta, tavi fürdőzésre vágyók is ideális helyszínt találnak a közelben.
A falutól mindössze néhány km. távolságra találhatók - a közigazgatásilag már Hosszúpereszteghez tartozó - „Szajki tavak”, amelyek Vas megyében a legkedveltebb üdülőhelyek egyikének számítanak.

Bővebben...

Nádasd címere

A település a Vasi Hegyhát és az Őrség határán, a 86-os és a 76-os főutak találkozásánál fekszik. Lakossága 1300 fő, ősrégi település, első írásos említése 1233-ból való. Nevéből következően a valamikori Nádasdy família származási helye. A falu földrajzi helyzete egész történelme során jelentősen meghatározta lakóinak életét. Neve is jelzi, hogy évszázadokon keresztül a falu történelmi magját körös-körül nádasok, mocsarak övezték. Ezek védelmet és megélhetést is nyújtottak a falunak. Honfoglaló őseik a Bulcsú nemzetséghez tartoztak. Az ősi, forgalmas kereskedelmi és hadiút, a Baltikumot Itáliával összekötő Borostyánkő-út vezetett a település nyugati határába /maradványai a település területén ma is láthatók/. A régészek 18 római aranypénzt találtak itt Néró császár korából.

Bővebben...

Rum címere

Amikor valaki azt hallja „én minden nap Rumban fürdök” először talán nem gondol arra, hogy egy tréfás kedvű rumi lakostól hallja ezt. A név hallatán sokan elsőként az ismert italra gondolnak, pedig Rumnak ahhoz a rumhoz semmi köze. „Terra Rum” azaz Rum földje néven történik említés a területről 1246-ban. A Rába folyó már a római korban meghatározta a falu jelentőségét. A község határában a Rába hídján át haladt a Savariát Pannónia keleti felével összekötő főút. A Rába menti fekvés később mezővárosi rangot és hídvámszedési kiváltságot is jelentett a településnek. A falu Szombathelytől mindössze 22 km-re, keletre a 87-es főút és a Sárvár - Rábahídvég közötti összekötőút találkozásánál fekszik. Napjainkban 1200 - an lakják.

Bővebben...

Szalafő címere

Az Őrségben barangoló nem térhet úgy vissza, hogy ne látogatna el Szalafőre, az ősi szereket egybefűző faluba.
Az „őrök földjén” fontos stratégiai szerepet betöltő település első adatolt említése 1393-ból való.

A Zala /helyi szóhasználattal Szala/ forrásvidékén elterülő szeres település máig a legarchaikusabb módon őrzi a gyepüvidék faluformáját, különleges népi építészeti emlékeit. A lejtők oldalán és a dombok peremein épült házcsoportok, a 7 „szer” 4 km hosszan elnyúlva nem mindennapi látványt nyújt látogatóinak. A sajátos őrségi építészet ma még látható értékei közül is kiemelkedik a pityerszeri népi műemlék együttes, mely évszázadokat repít vissza az időben. A 2 porta 10 épületén és berendezési tárgyain ismerhető meg igazán az őrségi ember mindennapjai: az eredeti helyén álló kerített házban, az emeletes kástuban, a füstös házban.

Bővebben...

Szentpéterfa címere

A Pinka-völgyében fekvő határmenti településről az első okleveles említés 1221-ben való: „Ecclesia Sancti Petri” /Szentpéter egyháza/. A falu lakói eredetileg magyarok voltak, a horvátok tömeges betelepítése a XVI. századra tehető. A település legnevezetesebb látnivalója a római katolikus műemléktemplom, amelyet a XIV. században késő-gótikus stílusban építettek. Keresztelő medencéje késő-román, oltárai, szószékei és szobrai barokk stílusúak. A község régóta rendelkezik iskolával, a magyar neveléstörténetben is ritka példa, hogy egy települést egy tanító dinasztia 141 évig szolgáljon. /Anhalt András és leszármazottjai./ A trianoni határkiigazítás során Ausztriához csatolták, a 16 hónapos kényszerű osztrák fennhatóság elleni tiltakozás eredményeként ismét visszakerült Magyarországhoz. Hazafias fellépésükért és kitartó ragaszkodásukért 1923-ban megkapták a „Communitas Fidelissima” /Leghűségesebb község/ címet.

Bővebben...

Szőce címere

Aki a szépséges Vadása tó környékén barangol, az könnyen rátalál Szőcére, az Őrség viszonylag népesebb falujára. A község okleveles említésének dátuma 1286, a falu nevének eredetéről nincsenek megbízható magyarázatok. A térség gazdag, különleges természeti örökségének jegyeit viseli magán a település és környéke, nemzeti értékként tartja számon tőzegmohás lápját, amely szigorúan védett terület, számos jégkorszakbeli maradványt növényfajt őriz /pl. kereklevelű harmatfű, vidrafű/.
A határában futó valamikori két nagy jelentőségű útvonal nyomai találhatók : az ókori Borostyánkő-út és a középkori Magyarország egyik fő útvonala, a Király-út /helyi szóhasználattal: „kerál-út”/. A természet gazdag vízforrásokkal ajándékozta meg, nevüket a helyi história most is őrzi /pl. Szent Péter-kút, Herceg-kút, stb./, néhányhoz helyi legendákat, történeteket is kapcsolnak.

Bővebben...

Vaskeresztes címere

Ősidőktől lakott település, nevét 1221-ben említi először oklevél. A települést ölelő Vashegyen több mint 2000 éves a szőlőkultúra, melyet a kelták honosítottak meg. Jelentős régészeti leletek kerültek elő határából, különösen a vaskori halomsírok emlékei értékesek. 1401-ben jó hírű boráról tesz említést a pornói apát. 1551-ben Magyarkeresztes és Németkeresztes szétválik, csak 1929-ben egyesítik újra a falut. 1744-ben a 6 kiemelt borvidék között tartják számon, Hegyközsége 1715-ben alakult.
Főleg németek lakta település, utcás, soros beépítésű, szalagtelkes község. A faluban a belső udvarokban még megtalálható néhány hagyományos népi építészeti emlék és főleg a szőlőtermesztéshez kapcsolódó eszköz. A Pinka patak kettéosztja a települést, amely az utóbbi időben korábbi építészeti arculatát megőrizve, de felújítva igen kedvező benyomást kelt a látogatóban.

Bővebben...

Velem címere

A néhányszáz lakosú településnek a jeles historikus múltja, természeti szépségei és épített öröksége kelti fel a figyelmet. A falu felett emelkedő Szent-Vid hegy a hajdani bronzgyártás központja volt, kitűnő stratégiai pont a hegyek aljában futó kereskedelmi utak ellenőrzésére. A régészeti feltárások során időszámítás előtti XIII.-IX. századból származó bronz- és aranytárgyakat tártak fel, melyek gazdagították a különböző történeti korokról szóló eddigi ismereteket. Az ásatások egyik leglátványosabb eleme egy arany diadém, amely csodafinomságú királynői fej-ék, 1929-ben került napvilágra.

Bővebben...

  • Ági vendég..
    9766 Rum, Kossuth ...
  • Bozsoki Pihe..
    9727 Bozsok Rákóczi ...
  • Boglárka Ve..
    9800 Vasvár, Nagymákfa ...
  • Levendula Ve..
    9542 Nemeskocs,
  • Anna Vendég..
    9799 Szentpéterfa,
  • Olívia vend..
    9915.Nádasd,Petőfi ...
  • Csurgóparti..
    9842 Alsóújlak,
  • Bogár vend..
    9941 Őriszentpéter ...

Legújabb szállások

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Szállás kereső

Bejelentkezés

Látogató számláló

0.png0.png2.png4.png5.png1.png2.png
Mai látogatók3
Tegnapi látogatók47
E heti látogatók129
Havi látogatók520
Összes24512

A Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetség weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.