Falusi Turizmus

A Fekete-tó, más néven Fekete-láp (vend nyelven Črná mlaká) a vas megyei Orfalu községben található nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke.

A láp Orfalu község területére esik, Szalafő és Farkasfa falvak határában, utóbbi község ma már Szentgotthárdhoz tartozik. Orfalu és Farkasfa a Vendvidék részének tekinthető, Szalafő már az Őrség települése.
A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható. 

1980-as évek végén a Hársas-patak felduzzasztásával létrehozott völgyzárógátas árvíztározó. A Hársas-tó az Őrségi Nemzeti Park része. A Hársas-tó létesítésekor az elárasztásra szánt völgy jelentős részéhez nem nyúltak hozzá. Ezért a felső, tehát a déli, befolyó környéki területtől számítva körülbelül a tó kétharmada szinte megtartotta az eredeti meder, azaz domborzati jellemzőket, és persze az akadókat, tuskókat, gyökereket is. 

A felsőszölnöki hármashatár Magyarország, Ausztria és Szlovénia találkozásánál található. A legközelebbi három település a magyarországi Felsőszölnök, a szlovéniai Magasfok (Martinje) és az ausztriai Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab).

A felsőszölnöki hármashatárkőt a trianoni döntés után, 1922-ben állították fel, közvetlenül a három szomszédos ország találkozásánál. A második világháború után a terület megközelíthetetlen lett, a vasfüggöny nyugati széleként a határt fegyveresen őrizték, a Magyarországról illegálisan távozni kívánó embereket elfogták, utánuk lőttek. 

Ez a gyönyörű táj néprajzi tájegység a szentgotthárdi kistérségben, a Rába folyó mellett. A terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét, akiknek hagyományos magyar neve vendek. Ma a szlovén kisebbség jelentős hányada itt él. Az Őrségi Tájvédelmi körzet részeként a Vendvidék fokozott védelmet élvező területei közé tartozik a Hársas-patak völgye, a Fekete-tó tőzegmohás ingólápja, az orfalui lucfenyves és a szakonyfalui erdőtömb.

A múzeumot Varga Géza alapította. A kiállítás kezdetben csak időszakosan volt megtekinthető az őrségi „Nyitott porták” rendezvény keretében.

A kiállításnak helyet adó házban száz évvel ezelőtt Tóth Sándor gerencsér (őrségi fazekas) lakott, aki elkészítette a ház tetőcserepeit is, közte a házban ma működő szálláshelynek nevet adó és a ház ormán máig látható kis cserépmadarat. A Sindümúzeum kezdetét jelentő néprajzi anyag az egykori Tóth-porta hátramaradt tárgyaiból alakult ki az 1990-es években. 

A Ság tanúhegy a megye keleti részén, a Kemenesalján található. A 20. században bazaltot bányásztak, ma azonban itt található a Sághegyi Tájvédelmi Körzet.

A hegytetőn hatalmas, kereszt formájú trianoni emlékmű magasodik, Magyarország egyik legimpozánsabb ilyen jellegű alkotása. Az 1930-as években, a környékbeli polgárok adakozásából épült.

Egy megüresedett, eredeti állapotában megőrzött parasztporta, amelyet a Szentgyörgyvölgyön lakó örökösök szívesen megmutatnak az érdeklődőknek. Jobbára csak hétvégén van nyitva.

Vas megye az arborétumok megyéje. Ebből is kiemelkedik Európa egyik legszebb botanikuskertjét a dr. Ambrózy-Migazzi István gróf alkotta Kám község határban. Ez közismert nevén a Jeli Arborétum.

A munkát 1922-ben kezdte el a gróf, aki autodidakta módon kora egyik legnagyobb botanikusává képezte magát.

Magyarszombatfán ma is tucatnyi fazekas dolgozik. Az egyik fazekascsalád régi boronaházából kiállítóhelyiséget alakítottak ki, az udvaron lévő épületekben pedig korongot és fazekaskemencét állítottak üzembe a látogatók nagy örömére. Az évente megrendezett Fazekasnapokon az ország és a világ legjobb fazekasai adnak egymásnak és a látogatóknak találkozót. Ezeken a legszebb fazekastermékeket lehet megvásárolni a szokásos áraknál valamivel olcsóbban. A szorgalmas gyűjtőmunkának köszönhetően a Fazekasnapokon kiállított termékek egy része a veleméri Sindümúzeum kiállításán tekinthető meg.

A híres templom csodálatos módon illik a környező tájba. Mesterien helyezték el, tömbszerű, zömök sziluettje messziről felhívja magára a figyelmet, már 10 kilométerről jól látható, uralja a vidéket.

Az 1220 körül alapított Jáki templom erődítményhez hasonló falaival, lőrésszerű ablakaival és leghíresebb részével, a normann motívumokkal díszített főbejárattal Vas megye szimbóluma, legértékesebb, világhírű műemléke. Kihagyhatatlan úticél.