Falusi Turizmus

A néhányszáz lakosú településnek a jeles historikus múltja, természeti szépségei és épített öröksége kelti fel a figyelmet. A falu felett emelkedő Szent-Vid hegy a hajdani bronzgyártás központja volt, kitűnő stratégiai pont a hegyek aljában futó kereskedelmi utak ellenőrzésére. A régészeti feltárások során időszámítás előtti XIII.-IX. századból származó bronz- és aranytárgyakat tártak fel, melyek gazdagították a különböző történeti korokról szóló eddigi ismereteket. Az ásatások egyik leglátványosabb eleme egy arany diadém, amely csodafinomságú királynői fej-ék, 1929-ben került napvilágra.

A teraszos, fellegváras település nyomai a hegy oldalán megtalálhatók, római kori vízvezetékre is bukkantak, amely az ivóvizet szállította Savariába. A teraszokon elhelyezkedő, hajdani lakóépületeket az 1980-as évek elején rekonstruálták, sajnos felújításuk elmaradt és teljesen eltűntek. A Szent Vid hegy valószínűleg az Árpád-korban is erődített hely volt, azonban a vár első írásos említése csak a XIII. századból való Castrum Viti néven. A hegyaljai falvak leírási okmányában 1279-ben Welem néven szerepel. Sokszor cserélt gazdát a stratégiai hely, a hegy tetején épült Szent-Vid templomot az egykori vár sarokbástyájára építették a XVII. században, mely azóta a környékbeliek búcsújáróhelye. Egyhajós barokképületét 1859-ben építették át. A Szent-Vid kultúrák helye, a mesterségek központja.
A falun átfutó gyors vizü Szerdahelyi patakra a középkorban több malmot is építettek. Ezek közül a Schulter malom a mai napig látogatható, nevét az utolsó molnár családról kapta. 1965-ben műemléki védettséget kapott, 1980-ben helyreállították és működő malomipari múzeummá minősítették. A falu természeti értékei, a települést körülölelő erdőségei felfedező izgalmat kínálnak, természetvédelmi útvonalak hálózzák be a hegy környékét. A falu természeti értékeit az 1930-as években fedezték fel igazán, idegenforgalma fellendült, sokan vásároltak hétvégi házat, a falu strandot épített, üdülőtelep és gyermeküdülő létesült. A II. világháború végén eseménydús napokat élt át a település, 1944-45-ben a Stirling-villában rendezkedett be a menekülő Szálasi-kormány, itt tartották 1944. decemberében az utolsó nyilas-országgyűlést. A faluban a villa környékén rejtették a Szent Koronát, mely kalandos útjára innét indult el. /A felújított villa néhány évtizede a megye kulturális szakembereinek továbbképző helye./
A népművészetnek új fellegvára épült ki a 1980-as évek elején, társadalmi és emberi összefogásból felépült a komplex velemi népművészeti műhelyrendszer, ezzel otthonra leltek a különféle mesterségek képviselői. Az általuk teremtett értékek a magyar kultúra megbecsülendő kincsei, a műhelyrendszer alkalmat kínál mesterség-bemutatókra, hagyománybéli ünnepek tartására, kulturális-idegenforgalmi rendezvényekre. A Velemi Stúdió tagjainak alkotótevékenységére állandó helyszínt biztosít a műhelyrendszer. Látványos, nagy tömegeket mozgató eseménnyé vált a Velemi Gesztenyeünnep, mely egyben a helyi termelőknek is lehetőséget biztosít terményeik eladására.
A falu bejáratánál épült ki a Novákfalva néven ismert üdülőtelep.
A nyugalmas falu íróknak, művészeknek, alkotóemberek nyújt otthont, közülük leginkább ismert Törőcsik Mari színművésznő.
A természet és az ember együttélését évszázadok óta harmóniában tartó-szolgáló település, emberléptékű „fellegvár” az Alpok tövében, erdőrengetegek és gesztenyések ölelésében.